Levélírónk közel 3 éves kislánya, kistestvére születése óta fél a kisebb-nagyobb zajoktól, zenétõl, hangeffektektõl. Édesanyja aggódik, mert már az óvodában is hangos sírással, tiltakozással hárít el mindenfajta zenét, „hangoskodást“. Mit lehet tenni?
Tisztelt Óvónõ!
Kislányom júniusban tölti 3-ik életévét. 4,5 hónapja megszületett a kistestvére. A kicsi születése után nem sokkal, zenét akartunk hallgatni. Erre a kislányom, elkezdett hisztizni, ordítani, visítani, hogy kapcsoljam ki. Késõbb elkezdett félni a mosógép, a mikró és a vízforraló "zajától". Ha számítógépen képeket nézegetünk, azt sem szereti, akkor is sír, visít, hogy kapcsoljam ki. Itthon nem hallgatunk rádiót és tévét sem nézünk. Lehet, hogy ez a baj? Túl nagy a csend? Nemrég elment óvodába, és ott is hallgattak volna zenét. És sajnos ott is, sírt, ordított, hogy kapcsolják ki.
Ez sajnos így nem jó. Próbáltam ölbe venni és beszélgetni hozzá, hogy a zene és a kép nem bánt, nem kell tõle félni, de egyszerûen ez nem mûködik.
Régebben youtube-n néztünk vele mesét. (ez a zene félelme után volt)Sajnos, most mát azt sem nézi, mert a mese végén bejött a reklám és ettõl megijedt. A videóbejátszásokat sem szereti.
Nem tudom, hogy mit csináljak vele, mitévõ legyek.
Kérem, ha tud valamilyen tanácsot adni, azt megköszönném.
Válasz:
Kedves Levélíró!
Mindenek elõtt arról kellene megbizonyosodni, hogy nincs-e szervi oka az erõsebb (?) hangingerektõl való félelemnek. Amennyiben ezt a gyerekorvosi vizsgálatok kizárják, úgy lelki okokra lehet gyanakodni. Elképzelhetõ, hogy a kistestvér „zajos érkezése“ borította fel gyermeke lelki egyensúlyát, hiszen, mint írta, korábban sem rádiót, sem tévét nem néztek, gyakorlatilag teljes csöndben élték életüket. Ezt, véleményem szerint, nagyon fokozatosan, kíméletesen lehetne oldani a gyermek számára vonzó tevékenységek zaján keresztül. Pl: mese utáni reklám bejátszást is megnéznék, de finoman lehalkítva, késõbb egyre halhatóbb formában, zenélõs baba játékok megmutatása a kistesónak, stb.
Ha az elõbbi kíméletes, fokozatos szoktatás sem vezet eredményre, javaslom, keressenek fel gyermekpszichológust!