Kérdezni szeretnék

Verekszik, agresszív, rendbontó (2021-02-24 09:54:50)

Levélírónk 5 éves kisfiára folyamatos a panasz az óvodában. Az édesanya úgy véli, a probléma nincs összefüggésben a 2,5 éve átélt traumával, mikor az apától el kellett menekülniük. A pszichológus azt állítja: „Nincs gond a gyerekkel”. Mi hát a megoldás?

Tisztelt Óvónő!
Számomra nagy probléma előtt állok. A fiam januárban töltötte 5-dik életévét.
Az óvónőktől folyamatosan azt hallom ,hogy a fiam verekszik az oviban, nem tartja be a szabályokat ,agresszív.
Jártunk emiatt korábban már pszichológusnál is , és most ismét ehhez fogok folyamodni, mivel ott megállapították ,hogy nincs gond a gyerekkel.
Nehéz körülmények között menekültünk el az apjától amikor 2,5 éves volt.
Igazából már nem gondolom,hogy ez lenne a probléma.
Itthon is előfordul,hogy a kistestvérével ,aki 2 éves (bölcsődés) összevesznek,vagy épp összeverekednek. Ilyenkor mindig szétszedem őket, és békülésre bírom.
Sajnos azt,hogy az óvódában mit csinál, csak az óvónők elmondásai alapján tudom.
Amiket a fiam elmondott, annyi,hogy külön ültetik a többiektől,külön altatják , arra hivatkozva ,hogy "fecereg" nem marad nyugton.
Az óvóda állítása szerint kezelhetetlen a gyerek, nem tudnak vele mit kezdeni. Emellett a pozitívum az,hogy nagyon okos és értelmes, és csoporttársaihoz képest fejlettebb.
Teljesen tanácstalan vagyok,hogy hova forduljak.
Ebben kérném a tanácsát.
Köszönettel: Egy aggódó édesanya

Válasz >>>

Nem akar szerepelni (2020-10-19 13:36:12)

Alexandra 4 éves kislánya mereven elzárkózik mindenfajta óvodai szerepléstől. Bár otthon nagyon cserfes, aktív, ám az oviban nem akar körjátékokban, közös játékokban részt venni. Hogyan lehet segíteni?

Tisztelt pedagógus!A kislányom 4 éves és egy éve jár az oviba,itthon nagyon aktív verseket, és énekeket énekel.Nagyon cserfes,viszont az oviban vissza fogja magát míg a többi gyerek készül az előadásra, és próbálnak ő ebből ki húzza magát. Nem hajlandó a pedagógusokkal együtt működni,így az a vége,hogy ki marad az előadásból.Volt már hogy ő is részt vett benne és nagyon ügyes volt,most viszont teljesen ki húzza magát belőle.A gyerekekkel sem akar részt venni a korjatekokban, és más játékokban sem.A barátkozás is nehezen megy.Nagyon aggódom, hogyan tudom ezt a helyzetet meg oldani, és miben tudok neki segíteni mint szülő? Előre is köszönöm szépen a válaszát.Tisztelettel: Alexandra.

Válasz >>>

Nem akar beszélni és a beszoktatás is nehezen megy (2020-09-15 12:17:38)

Levélírónk 3,5 éves kisfia alig beszél, szorong és jellemzően félénk az óvodában. Enni alig akar, a többiekkel nem játszik, az udvarról pedig meg akar szökni. Hogyan lehet segíteni?

A fiam 3,5 éves és még alig beszél..1 évet már járt oviba ,de ott annyira rossz hatással volt rá hogy ovit váltottunk ,most elkezdte az új helyen az ovit de szorong,fél mindenkitől,nem mer játszani,ha kimennek az udvarra azt keresi hol mehetne ki hogy hazajöhessen...Alig akar enni és a beszoktatása is nagyon nehéz...Neki főleg mivel ő sem tud a többiekkel kommunikálni ,nem értik mit beszél pedig megérteti magát ,meg érti is amit beszélnek hozzá de valahogy ő nem akar beszélni ,csak azokat mondja amit ő akar..de az is nagyon kevés...Reggelente ordít az oviban mikor ott kell hagynom és a szívem szakad meg hogy mit tehetnék érte hogy kicsit segítsek neki....hogy ne szenvedésnek élje meg az ovit hanem szeresse...Teljesen el vagyok keseredve és tanácsokat pedig sehonnan nem kapok...

Válasz >>>

Eleven, fegyelmezetlen, a szabályokhoz nehezen alkalmazkodik (2019-12-29 08:41:29)

Ágnes 3 éves unokája izgága, túlpörgetett viselkedésével nagy feladatot ró a felnőttekre. Rombol, dobál, semmilyen tevékenység nem köti le, beszédfejlődése lassú, a szobatisztaság kérdésében nem partner. A nagyi és a szülők úgy érzik, hogy valamerre tovább kéne lépni a kisfiú megtámogatásáért

Kedves Óvónő!
Az egyik unokám most töltötte a 3.évét. 1éves korától bölcsődébe járt 2,5 éves koráig. Azóta otthon van,mert januárra várja a lányom a következő(4.) babát. Pici kora óta nagyon eleven. Volt olyan,hogy kérték a bölcsibe,hogy,ha lehet másnap ne menjen,mert ellenőrzés lesz,vagy vendégek lesznek,és unokám nem tud viselkedni,1 gyermekfelügyelőnek csak rá kell figyelni. Otthon is rengeteg a probléma. Mindenhova felmászik,mindent rombol,dobál. A nagytesók nem tudnak nyugodtan játszani,csak,ha bezárkóznak a szobájukba. De igazából ez sem megoldás,mert akkor addig üti az ajtót,míg be nem engedig. Hiába probálja a lányom lefoglalni(gyurma,festés,rajzolás,stb.)nem érdekli. A bölcsiben sem ült le játszani,csak futkározott,verekedett,és ott is felmászott mindenre. Simán letépi a gyerekzárat a szekrényről és kidobál mindent. Tv-nek nekidobálja a kockát,laptop,telefon nem lehet szem előtt,mert lesodorja. Rengeteg mindent tönkretett már. Még szinte semmit nem mond ki érthetően,nem hajlandó foglalkozni a szobatisztasággal. Nagyon nehezen alszik el este,vagy,ha időben elalszik,akkor 4 körül felkel,és nem hajlandó tovább aludni,felveri az egész házat. A nagyok fáradtak,mert nem tudják kipihenni magukat. A védőnő,doktornő azt mondja folyamatosan,hogy ilyen kicsi gyerekkel nem foglalkoznak még sehol,de mi látjuk,hogy gond van(5 gyerekem van,és rajta kivül még 6 unokám).
Tudna tanácsot adni,hogy hova forduljunk? Kisvárosban laknak a lányomék,de több megyeszékhely is közel van.(Győr,Tatabánya,Székesfehérvár).
Előre is köszönöm a válaszát!
Ágnes

Válasz >>>

Miért nem mondja, ha tudja? (2019-10-07 11:55:24)

Levélírónk aggódik 4,5 éves unokája miatt, aki senki kedvéért nem hajlandó előadni az óvodában tanult énekeket, verseket, illetve minden jel szerint zárkózott és szorong óvodai közegben. Mit lehet tenni?

Kisunokám 4,5 éves kisfiu, vegyes csoportba jár.Otthoni környezetben vidám,örökmozgó,eleven gyerek.De ha kérdezzük, mi volt az oviban,milyen mondókát vagy éneket tanultak,nem válaszol,mintha nem hallotta volna a kérdést.Az óvodában a foglalkozásokon sem mondja amit kellene,hanem miután vége a foglalkozásnak,akkor mondja.Otthon is ha olyan kedve van,mondókázik,énekel,számol, de ha kérjük hogy mondja vagy csinálja,hallgat.A szobatisztasággal is van gondunk,a kaki még nagyon ritkán sikerült a wc-be. Az óvodában kettő óvónéni foglalkozik a csoportjával.Amelyik óvónéni megértő vele,azt nagyon szereti,de a másik aki megszidja nem szereti,ha reggel látja,hogy az van,pityereg,hogy haza akar menni.Megjegyzem,ennél az óvónéninél gyakrabban van "baleset".Az oviban ha játszik,csak egyedül,vagy nézi többit,ahogy játszanak.Kérem,adjon tanácsot,mitévők legyünk.
Egy szomoru nagymama

Válasz >>>

Az ovira nem akar emlékezni (2015-03-09 16:22:54)

A 4,5 éves gyermek láthatóan hárít, próbál „nem emlékezni“ mikor szülei az óvodáról kérdezik. Levélírónk azt is csak közvetve, másoktól tudta meg, mikor gyermeke elsírta magát egy hangos kiabálás nyomán, majd megszégyenítették érte.

Kedves Óvónõ!
A tanácsát szeretném kérni egy 4,5 éves gyermekkel kapcsolatban. A Kicsi óvodába jár, nincs semmi probléma reggel az indulással, az óvodában sem sír, amikor otthagyjuk. Délután, amikor elhozzuk, akkor is szívesen játszik még bent, jókedvû. Viszont semmit sem hajlandó mesélni az oviról. Gyakran találunk rajta kék-zöld foltokat, megkérdezzük mi történt, akkor elmondja, de magától sosem, mindig az a válasz, hogy nem emlékszem mi volt ma. Ezen kívül viszont nagyon éles eszû, jó memóriájú gyerek. Csak az ovira nem akar emlékezni. Másik szülõtõl hallottuk vissza, hogy az óvónõ gyakran kiabál a Kicsivel, legutóbb mivel a kiabálás hatására elkezdett sírni, az óvónõ kicsúfolta a többi gyerek elõtt. De a Kicsi ezt sem mesélte el, hanem egy másik szülõ, akinek a saját 5 éves gyereke mesélte. Ön szerint mit tegyünk? Válaszát elõre is köszönöm.

Válasz >>>

Miért ne vihetne fegyvert az oviba? (2014-10-20 14:39:10)

Levélírónk nem érti, hogy gyermeke miért nem játszhat rendõröset az oviban, illetve miért nem vihet oda pisztolyt, bilincset?

Kedves Óvónõ!
Kisfiam novemberben lesz 4 éves.Most kezdte az ovit.Nagyon szeret rendõröset játszani,s mondja is mindig,hogy, ha nagy lesz Rendõr lesz!
Tegnap azzal fogadott az Óvónénije,hogy megtiltják neki a rendõrös játékot,mert agressziót szül.Mert mindenbõl pisztolyt csinál a fiam és ha a társai elakarják venni tõle, akkor ellöki õket és verekszik,meg rájuk fogja a játékpisztolyt!Azt is megtiltották,hogy reggel magávalvigye a bilincsét és a pisztolyt, amit mindig az öltözõszekrényben szoktunk hagyni.
Az ön véleményére lennék kiváncsi,mit tegyek ebben az ügyben?
Az óvónénivel beszéltem ma reggel is a gyerek jelenlétében,hogy folytatódhasdon a játék,de hajthatatlan. Mondtam a fiamnak,hogy itt az van, amit az óvónéni mond,legyen engedelmes és fogadjon szót!
Úgy érzem ezzel nem hagyják kibontakozni a gyereket és attól a játéktól fosztják meg, ami a legfontosabb a számára.Még annyit hozzátenném,hogy egy nagyon kedves, barátkozó,társaság kedvelõ kusfiúról van szó,aki egyáltalán nem agresszív.

Üdvözlettel Gulyás Juluanna

Válasz >>>

Ne beszéljünk róla! Cselekedjünk! (2014-07-20 16:30:44)

Levélírónk 4 éves kislánya, édesanyja bevallása szerint, kissé duci testalkatú. Az édesanyát aggasztja, hogy gyermeke egyre jobban ráfókuszál saját túlsúlyának kérdésére, ez köti le szinte minden gondolatát. Mit lehet ez ellen tenni?

Tisztelt Óvónõ!
Kislányom 4 éves, 100cm és 16 kg. Nem kövér de enyhén "duci". Pici korától dundi volt, a családi orvosunk sokáig "túl kövérnek" titulálta. A jó étvágya miatt mindenki megmosolyogja és megszólja. Igaz, fél óránként hajlamos lenne enni, ha engedném. Mivel mindenki dundinak tartja, kicsi kora óta odafigyelek, hogy mikor és mennyit eszik. Sõt, meg is beszéltük, hogy ha kevesebbet eszik akkor csinosabb lesz. Ezt az elején többször kihangsúlyoztam neki. Talán túl sokszor is!!!
Most úgy érzem, hogy kislányom túl sokat foglalkozik azzal, hogy õ mit és mennyit szabad egyen. Észrevettem, hogy nézegeti magát a tükörben, beszívja és kiengedi a hasát, és azt kérdezte kétségbeesve, hogy õ mikor lesz olyan sovány, mint a baratnõje. Volt, hogy falun voltunk, vacsora közben az örökös téma az étvágyról és a hízásról,vacsora után, kislányom kiment futni, hogy ne legyen nagy a "pocija". Mivel észrevettem, hogy átesünk a "ló túloldalára", jelenleg igyekszek egyre gyakrabban csinosnak nevezni. De sajnos környezete(nagyszülõk, rokonok, unokatestvérek, szomszédok, stb.)nap mint nap felhívják figyelmét a jó étvágyára és a "nagy pocakjára". Aztán jönnek az állandó kérdések: "Ettõl meghízok?", "Ha tornázok akkor lefogyok?", "Ha ezt mind megeszem, kövér leszek?", stb.
Úgy érzem nem tudom megállítani a folyamatot. Félek, hogy gyermekem emiatt lelkileg frusztrált lesz. Nem szeretném, ha önbizalom hiányos, szorongásos lenne.
Ön szerint valós a félelmem? Okozhat-e ez neki lelki problémát?
Véleménye szerint mit lehetne ez ellen tenni?
Válaszát elõre is köszönöm!

Válasz >>>

Agresszor a csoportban (2014-04-28 08:23:19)

Renáta 3 éves kislánya 2 hónapja jár óvodába, akinek életét egy agresszív, verekedõs fiú keseríti nap, mint nap. A problémás gyerekre szinte minden szülõ panaszkodik, ám az óvónõk tehetetlenek.

Kedves Óvónõ!
Segítségét szeretném kérni a következõkben. Kislányom 3 éves elmúlt és 2 hónapja jár oviba. Elõtte 1 évig bölcsödébe járt, nagyon szerette.
Amióta oviba jár ez már nem mondható el róla.
Van egy kisfiú, aki elmondása szerint mindennap bántja. Jeleztem az óvónõknek is a problémát, õk elmondták, hogy tudnak róla, de nem tudnak vele mit csinálni. (nevelési tanácsadóba küldik)Mindenkit bánt szinte a kisfiú.
Mit tanácsol, hogy tudnám elérni, hogy a kislányom jó kedvvel induljon az oviba, annak ellenére, hogy tudja a kisfiú ott lesz minden nap.
Válaszát elõre is megköszönöm
Renáta

Válasz >>>

Sokszor sírva rohannék ki a terembõl (2014-03-02 19:20:15)

Így panaszkodik a szakmáját két éve gyakorló óvónéni. Ahogy õ fogalmaz: a gyerekek nagyon erõs személyiségûek, sokszor durvák, agresszívek. Áldatlan állapot kezd körvonalazódni a közösségben. Mit lehet tenni?

Tisztelt óvodapedagógus!
Második éve vagyok gyakorló óvodapedagógus. Nagyon erõs személyiségû gyermekek járnak a csoportomba. Minden erõfeszítésem ellenére sem figyelnek rám. Igyekszek változatos érdekes tevékenységeket tartani, de sokszor mintha ott se lennék. Kéréseim hatástalanok. Nem csak nehéz, de szinte lehetetlen fenntartani a figyelmüket. Szabad játék idején sok a verekedés a konfliktus. A verekedések nagyon eldurvulnak, sokszor kell közbeavatkozni. Ilyenkor a bocsánatkérést kérem a gyerektõl és kérem, hagyja a társát, ne piszkálja. Gyakran fordul elõ az is, hogy ha éppen kívül van a játékon, akkor csak a másik bosszantásában leli örömét. Az egyik fiú nagyon durva, volt már olyan is, hogy irányomban is agresszivitást mutatott. Ennél fogva nem is igazán tud kialakulni az egymás közötti egészséges vezetõ és alárendelt szerep a játék során, hiszen nagyon erõsen üti a társait ellenszegülésük legkisebb megnyilvánulására, gyakran még az sem kell hozzá. (Számomra az is rejtély miért is játszanak így vele?) Az ha megkérem üljön le a gondolkodó székre, mert nem cselekszik helyesen még inkább felpaprikázza és elszalad, szólásra nem áll meg, nehéz leállítani. Ez nem tesz jót a többieknek sem mert így a eltanulják tõle ezt a viselkedést, már több követõ akad, akik hasonlóan viselkednek. Tehetetlennek érzem magam, a higgadt rezzenéstelen megnyilvánulást egyre nehezebb fenntartani magamon. Legszívesebben a kergetõzések és hasztalan kérések helyett kirohannék sírva. Nagyon sok fejtörést okoz számomra ez a helyzet, hiszen csak egyre rosszabbodni látom. A szülõk közremûködõek látszólag, de valahogy nem érzem ezt õszintének.Magam eleinte nem említettem a problémámat a gyermekükkel, de ez már nem tartható. Mióta elmondtam a gondot, inkább engem hibáztatnak.Kérem tanácsát, hogy ilyen szinte csoportszintû problémával miképpen birkózhatnék meg. Köszönöm elõre is a tanácsát. Tisztelettel: "Mit tegyek?"

Válasz >>>

Következõ 10 gyermeknevelés